Sokszor komoly dilemmát jelent annak eldöntése, hogy otthoni használatra inkább tintasugaras nyomtatót válasszunk, vagy esetleg jobban járnánk egy lézeres géppel. Bár a vételár tekintetében még mindig tapasztalható némi különbség, már közel sem akkora a differencia, hogy ez döntő befolyással bírjon. Ezért a legbölcsebb, ha kizárólag az igényeink alapján határozunk és azt vizsgáljuk, pontosan mire is használnánk a masinát és az milyen költségekkel járna.

Gyakorta nem kerül elegendő fókusz például a dobegység kérdésére. Míg a tintasugaras gépekben elég a patronokat cserélni, addig a lézernyomtató esetében ennél egy kicsit összetettebb a struktúra. A különböző színek megjelenéséért felelős festékpor az egyedi tonerekben található, így felhasználási módtól függően ezek külön is cserélhetők. Ám ezeknél a gépeknél nyomtatási képet a dobegység adja, itt kerül lézer segítségével ez megrajzolásra és végül ez a komponens égeti rá a papírra a nyomatot. Ennek a technológiának köszönhetően képes a lézernyomtató igen nagy sebességen dolgozni. Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy fotók esetében ez a megoldás általában kevésbé ragyogó színeket eredményez.

A költségeket tekintve ugyanakkor valóban az a döntő, hogy zömében mire használjuk a választott gépet. Nagy mennyiségű dokumentum kapcsán a lézeres megoldás hatékonyabb lehet, ám kalkulációnk során a tonerek cseréje mellett azzal is számoljunk, miszerint általában a dobegység sem örökéletű. A felhasználói kézikönyvben, illetve a gyártói oldalon pontosan utánanézhetünk mekkora kapacitással rendelkezik egy adott modell, illetve a nyomtató szoftvere is jelezni fogja ha elérkezett az új darab ideje. Emellett ha a nyomaton hibát tapasztalunk, főképp, ha az állandó, akkor szinte biztos, hogy azt a dobegység okozza.